Nincsenek csodák

Bár a decubtusra sikerült kék krémet szerezni, sajnos az állapotom tovább romlott. Még utolsó csepp véremmel megírom ezt és megállapítom, hogy nincsenek csodák. Hittem bennük, de már nm hiszek. Számomra elfogytak.

05.17. Mára tényleg nem bírok ülni. Enni sem, inni sem. Itt a vég. Az asztalon görnyedve köszönök el:

Nem búcsúzom

Nem búcsúzom tőled, mert búcsúzni fáj,

végtelen örömmel várok rád odaát,

úgy ölellek majd,  mintha csak most lenne,

mintha el sem váltunk volna egy percre.