Megkondult a vészharang

Április 30.-án már egy hónapja szedtem a Lymphaktív nevű kapszulát, május 9.-n csaknem másfél hónapja. - Amitől a forgalmazók szerint másfél hónap múlva érezhető a javulás. - Ezzel szemben nem jobb, hanem a kezemmel kapcsolatban időközben minden tünet még rosszabb lett. Elkezdett zsibbadni és égni, arra a következtetésre jutottam, hogy a duzzanat már idegeket is nyom. Lehet a nyirok ödéma szövődményeként ideggyulladás és ízületi gyulladás is van, a 6 db 3 cm-es nyirokcsomók mellett. A vállamon kék foltok, a nagy súly cipelésétől. A gyűrűs ujjam zsibbad, és nem érzem, aztán a középső következett, végül a mutatóujjam. Egy ideje észrevettem, hogy nem bírom megnyomni a parfümös üveget, azt hittem, elromlott a spriccelője, elővettem a másikat, de annak is. Ezzel napokig eljátszottam, mire rádöbbentem, hogy kiment az erő a kezemből. Nem tudok se húst, se hagymát szeletelni, se egy vacak parfümös üveget megnyomni. A múltkor festettem és képtelen voltam egyenes vonalat húzni a fájós kezemmel. Nem bírok fogni, cipzárt felhúzni, kulcsra zárni, vagy nyitni az ajtót, üveget kinyitni, stb. Erőteljesen jobb kezes vagyok, még akkor is, ha egy jó ideje már használom a bal kezem is, és még írni és rajzolni is tudok bal kézzel. Ez azonban egészen más.  Mi lesz a kezemmel?  Mi lesz velem? Bár ez megint panaszkodásnak hangzott, de nem annak szántam, pusztán a tényeket szerettem volna közölni. A szervezetben is minden mindennel összefügg és vannak dolgok, melyek nem kerülhetőek el. Ha tudnám a nyirok ödéma lelki okait, pontosabban képes lennék rajta változtatni, akkor az is elmúlna és vele együtt a többi szövődmény. Két teljes napja őrjítően fáj az egész karom, a hónaljam és a kulcscsont alatti nyirokcsomók. Megőrülök. Mit tegyek?

Május 12. Két napja már nappal is kibírhatatlan fájdalom gyötör. Már nappal is borogatnom kellett. Jó ideje fáslizom, már nappal is. Akkor nem érzem annyira, hogy zsibog. Teregettem és nem bírtam összenyomni a csipeszt. Nem tudok üvegekről tetőket lecsavarni. Nem bírok fogni, teljesen kiment belőle az erő. Nem érzek vele semmit. Bőrérzékelés kifújt. Tűt befűzni, varrni, írni, rajzolni… Most komolyan, bármit teszek, hogy jobb legyen, mégis egyre inkább rosszabbá válik? Ma estétől almaecetes vízben áztatom a karom este, aztán a lábam is. Nem nézem az időt, amíg felázik a bőr, akkor befejezem, és utána kenegetem, fáslizom, lefekszem. Masszírozom apám kézerősítőivel. Az egyik egy gumikarika, amit nyomkodok, bár meg sem mozdul, a másik egy görgős ovális akármi, azzal görgetem az ujjaim. Nem engedem, hogy ne dolgozzon a kezem, és akkor is rendbe fog jönni.