Március idusa
Nem tudtam enni egész nap, leszakadtak a vállaim, és undorító, émelyítő virágillatot éreztem, belőlem párolgott ki.
03.15. Március idusa. Régebben milyen boldogok voltunk ilyenkor, jött a tavasz, csicseregtek a madarak, megjöttek a gólyák. Most meg magatehetetlen fekszem az ágyon és szenvedek. Vajon ennek van értelme? És célja? Hiába határozom el, hogy na, most már felállok, ez a test az enyém, én irányítom, mégis rosszabbodik az állapotom? No, és mindenki azt mondja, lesz még jobb, meggyógyulok, de ez nem igaz. Ha csak az én szemszögemből nézem a szenvedést és keresem az okokat, miérteket, várom a javulást, amiért mindent megtettem, de nézzünk másokat. Elég bemenni egy kórházba és meglátjuk a valódi szenvedést. Hány ember vergődik kegyetlen kínok között, és már nincs más hátra, mint a megváltó halál. Nem gyógyulnak meg másképp.
03.16. Pánikban voltam, hogy egyedül maradok itthon. Már ébredéskor tombolt az epegörcs. Forgott a világ, hányingerem volt, szédültem, és ezerrel ment a szívem. Kora reggel három görcsoldó és nem lett jobb. Étvágy zéró. Anyukám és barátnőm jöttek, hogy ne legyek magamban. Sajnos, ilyen lesz kétnaponta, úgyhogy össze kéne szednem magam. Éjszakánként is pánikolok, nem kapok levegőt, félek, hogy mi lesz velem. Főleg, amikor egyedül alszom, illetve próbálok. Miért nem javulok? Mi jöhet még? Félek...
03.17. Ma itt volt az egész család, én meg feküdtem kiterülve. Délután bírtam enni egy kicsit, addig csak tömtem valamit.
03.18. Éjjelente, ha sikerül elaludnom, akkor is rám tör egy olyan érzés, hogy iszonyatos melegem van, ezerrel ver a szívem, rosszul vagyok. Ilyenkor kitakarózom, amíg le nem hűlök. Aztán újra fázni kezdek és betakarózom. A jobb oldalam szörnyen fáj, mert mindig rajta fekszem, de bárhogyan is próbálom, máshogy nem sikerül.
Szellemgyógyász barátnőm is már sokadszorra ismerte be, hogy nem tud mit kezdeni velem. "Nagyon sajnállak, meghaladtad az én tudásom. Biztosan van kiút, mint mindenből. Bár tudnám a gyógymódját. Amit tudtam, megcsináltam rajtad, de te másként müködsz. Szellemgyógyban van egy önenergetizáló ágy, olyan mint a szolárium a hypertérben, vagy az agykontrollos laborodban. Ki kell mérni hány millió szabadelektronra van szükséged, bekapcsolod és beállítod annyira. Belefekszel, tető lecsuk, és megnyomod az indítás gombot, az összes szabadelektron alulról, felülről kiárad a gépből a testedbe. Ha elfogyott, kiszállsz belőle. Annyiszor ismételheted meg, ahányszor energetikailag fel akarod tölteni magad. Próbáld ki, hátha megfordítja az energiarendszered, mert akkor beindulhatna a gyógyulás. Sok sikert! Puszi" Sokszor kaptam tőle jó technikát, ezt még nem, kipróbálom.