A vérkép

 

 „Ha a laboreredményben a csillaggal jelölt érték kívül esik a referenciatartományon, - akár több, akár kevesebb- ne essen kétségbe. Az értékeket befolyásolja a nem, a kor, a testsúly, a szedett gyógyszerek, az életmód, valamint az esetleges mérési hibák is. Orvosa mindezek ismeretében kérhet egy újabb vizsgálatot. “Egy lelet nem lelet”- szokták mondani.

Az ásványi anyagok vizsgálatakor a többletet okozhatja természetesen a többletbevitel, éppúgy, mint ahogyan a kevesebb érték oka lehet az elégtelen bevitel. Emellett mindkettő utalhat rendellenességre, betegségre is.

Magas nátriumszint Oka lehet: cukorbetegség, magas kalcium-, és alacsony káliumszint, nagy folyadékvesztés vagy folyadékhiány.

Alacsony nátriumszint Oka lehet: pajzsmirigy alulműködés, erős dohányzás, májzsugor, szív-, és vesegyengeség, hasnyálmirigy gyulladás, láz, gyógyszerek hatása (vízhajtók, vérzsírcsökkentők, antidepresszánsok)

Magas káliumszint Oka lehet: vesebetegség, a mellékvesekéreg betegsége, a vérsejtek, vagy az izomsejtek szétesése, szívgyengeség ellen szedett gyógyszerek hatása.

Alacsony káliumszint Oka lehet: intenzív fizikai aktivitás, hányás, hasmenés, kóros savóság, alkoholizmus, cukorbetegség, vastagbélpolip, gyógyszerhatás (vízhajtók, inzulin, asztmaellenes tabletták)

Magas magnéziumszint Oka lehet: veseelégtelenség, gyomorsavkötők rendszeres szedése.

Alacsony magnéziumszint Oka lehet: bélbetegség, pajzsmirigy túlműködés, alkoholizmus, éhezés, felszívódási zavarok, hasmenés.

Magas kalciumszint Oka lehet: a mellékpajzsmirigy túlműködése, a mellékvese alulműködése, A és D vitamin túladagolás, csontáttétes daganatok, de akár napi több liter tej és savkötő fogyasztása is.

Alacsony kalciumszint Oka lehet: a D vitamin hiánya, terhesség, szoptatás, gyomor-, és bélbetegségek, csökkent mellékpajzsmirigy működés, vesegyengeség, hasnyálmirigy gyulladás, allergia, de kiválthatja a túlzott dohányzás és kávézás is.

Magas foszfátszint Oka lehet: csökkent mellékpajzsmirigy működés, veseműködési zavar.

Alacsony foszfátszint Oka lehet: fokozott mellékpajzsmirigy működés, a D vitamin hiánya, alkoholizmus, savkötők rendszeres szedése, de intenzív fizikai aktivitásra is kialakulhat.

A családorvos, a szakorvos gyakran kér ún. vérképet. Általában mennyiségi (kis) vérképet, ritkábban minőségi (nagy) vérképet, mely amellett, hogy magában foglalja az előző adatait, részletezi a fehérvérsejtek különböző típusait is.

A mennyiségi (kis) vérkép a következők vizsgálatából áll: a vörösvértestek (eritrociták) száma, a vörösvértestek formája (MCV, MCH, MCHC), a vérfesték (hemoglobin) szintje, a fehérvérsejtek (leukociták) teljes száma, a vérlemezkék (trombociták) száma, a vér teljes mennyiségében lévő véralkotók arányszáma (hematokrit). Mindezek magas, vagy alacsony számából lehet különféle betegségekre következtetni.

Magas eritrocitaszám Oka lehet: stressz, folyadékhiány, szív-, tüdő-, és csontvelőbetegségek.

Alacsony eritrocitaszám Oka lehet: vas, réz, C és B12 vitamin és folsav hiánya, vérveszteség, krónikus gyulladások, nehézfém mérgezés, vérképzési zavarok, vesekárosodás. ***+

Magas MCV érték Oka lehet: sejtosztódási zavar, májcirrózis, alkoholizmus, dohányzás, B12 vitamin és folsav hiánya.

Magas MCH érték Oka lehet: B12 vitamin és folsav hiánya.

Magas MCHC érték Oka lehet: a vörösvértestek veleszületett rendellenessége.

Alacsony MCV, MCH, MCHC érték Oka lehet: vérszegénység, vas, réz és B6 vitamin hiánya.

Magas hemoglobin szint Oka lehet: túlzott fizikai megerőltetés, epilepszia, vízhajtók és vesegyógyszerek hatása.

Alacsony hemoglobin szint Oka lehet: alacsony vörösvértestszám, vérszegénység, gyógyszerek mellékhatása.

Magas leukocitaszám Oka lehet: bármilyen bakteriális-, gomba-, parazita-, és féregfertőzés, krónikus gyulladás, pajzsmirigy túlműködés, a vérképzősejtek rákbetegsége, különböző daganatok, allergiák.

Alacsony leukocitaszám Oka lehet: vírus-, és baktériumfertőzés, vérmérgezés, csontvelői vérképző zavarok, mérgezések, gyógyszerek mellékhatása.

Magas trombocitaszám Oka lehet: csontvelőbetegség, gennyes légúti-, és húgyúti fertőzés, tályog, gyulladásos bélbetegségek, daganatok, vérszegénység, stressz.

Alacsony trombocitaszám Oka lehet: vérlemezkeképzés zavara, vérszegénység??? Vírusfertőzés, mérgezés, C, B12 vitamin és folsav hiánya, limfoid leukémia, gyógyszerek mellékhatása.

Magas hematokritérték Oka lehet: folyadékveszteség, mérgezések, daganatos megbetegedések.

Alacsony hematokritérték Oka lehet: vérszegénység, vérveszteség, a mellékvesekéreg betegségei, terhesség.

A minőségi (nagy) vérkép magában foglalja a mennyiségi (kis) vérképet, emellett részletesen elemzi a fehérvérsejteket (leukocitákat), az össz-leukocitaszámot, az egyes fehérvérsejtek százalékos arányát, a neutrofil granulocitákat, az eozinofil granulocitákat, a bazofil granulocitákat, a limfocitákat, a monocitákat. A leukociták a csontvelőben képződnek és egy részük már ott, más részük a csecsemőmirigyben specializálódik. A vér és nyirokerekben, a testszövetekben állandóan jelen vannak. Megsemmisítik a sérült, rákos sejteket is, elpusztítják az idegen anyagokat, a port, a baktériumokat, a vírusokat, a gombákat, stb. Jelentősen gyengíti hatásukat a kifáradás, a stressz, az alkohol, a nikotin és a nem megfelelő táplálkozás.

Magas a neutrofil granulociták száma: terhes nők és dohányosok szervezetében általában, valamint mindenféle fertőzésben, mérgezésben, köszvényben, gyors vérvesztéskor, daganatos betegségek esetében.

Alacsony a neutrofil granulociták száma: tífusz, tbc, influenza, kanyaró, mumpsz, bárányhimlő, malária, autóimmun betegségek, antibiotikum kezelés, nehézfém mérgezések esetén, B12 vitamin és folsav hiányban.

Magas az eozinofil granulociták száma: allergiás reakciókban, gomba-, és parazitafertőzésben, pikkelysömörben, skarlát, vérhas, kanyaró esetén, rákbetegségben, illetve penicilin és aszpirin hatására.

Alacsony az eozinofil granulociták száma: nem jellemző.

Magas a bazofil granulociták száma: allergiákban, csontvelői őssejtbetegség esetén.

Alacsony a bazofil granulociták száma: nem jellemző.

Magas a limfociták száma: vírus-, baktérium-, és parazitafertőzésekben, szamárköhögésben, daganatok esetén, pajzsmirigy túlműködés során, mellékvese betegségekben, és fertőzések után.

Alacsony a limfociták száma: immunhiányos betegségekben, gyulladásos bélbetegségben, reumában, tbc-ben, influenzát követően, veseelégtelenségben, cinkhiányban, és stressz hatására.

Magas a monociták száma: vírus-, és baktériumfertőzésben, autóimmun betegségekben, tbc-ben, daganatos betegségben, és szívbelhártya gyulladásban.

Alacsony a monociták száma: csontvelőbetegségben.

Egyes daganatok esetében az antigének kimutathatóak a vérből. Szűrővizsgálatra az eljárás nem alkalmas, de a rákbetegségek kezelésének hatását jól mutatja. Alapos gyanú esetén is alkalmazzák a daganatos betegségek igazolására. A jelzőanyagok, tumormarkerek egy részének jelzése: CA (C=cancer=rák; A=antigén=ellenanyag termelését kiváltó anyag)

CA 15-3: a nyálkahártya sejtekben termelődik, magasabb a szintje a mellrákos betegek 80 százalékánál, a tüdőrákos betegeknél, valamint krónikus májgyulladásban, hasnyálmirigy betegségben, tuberkulózisban és reumás betegségekben.

CA 19-9: magasabb a szintje a hasnyálmirigy-, gyomor-, epeút-, és bélrákbetegségben.

CA 72-4: szintje emelkedett gyomor-, vastag- és végbélrák esetén, valamint petefészekrákban, májzsugorban, hörgőbetegségekben.

CA 125: szintje emelkedett petefészek-, és hasnyálmirigyrákban, valamint a méhnyálkahártya jóindulatú burjánzása, epekő és terhesség esetén.

CYFRA: (citokeratin fragmentum) szintje emelkedik a nem kissejtes hörgőrákban, de tüdőgyulladásban és krónikus bélbetegségekben is.

HCG: (humán koriogonadotropin) száma emelkedik here-, petefészek-, és hasnyálmirigyrák esetén, de terhességben is.

HCT: (humán kalcitonin) szintje pajzsmirigyrákban magasabb, de emelkedik ideggyengeség, autoimmun pajzsmirigy gyulladás és terhesség esetén is.

MCA: (mucinszerű rákasszociált antigén) szintje mellrákban emelkedik, magasabb az értéke jóindulatú emlőbetegségekben, májzsugor és hepatitisz esetén is.

NSE: (neuronspecifikus enoláz) az idegsejtekben termelődik, magasabb a szintje a kissejtes tüdőrákban és agydaganatokban, de jóindulatú tüdőbetegségekben is.

SCC: (laphámsejtrák antigén) a bőr és nyálkahártya sejtjei termelik, szintje emelkedik méhnyak-, tüdő-, és végbélrák esetén, de pikkelysömörben, hörghurutban és májzsugorban is.

TPA: (szöveti polipeptid antigén) szintén a bőrben és a nyálkahártyákban termelődik. Értéke magasabb a húgyhólyagrákos betegek 90 százalékánál, de emelkedett a tüdő, a gyomor, a bélrendszer és a húgyutak gyulladásos betegségeiben is.

A tumormarkerek emelkedett szintje tehát nem feltétlenül rákos betegségekre utal. Mivel a vizsgálatok nem elég érzékenyek, sajnos a negatív eredmények sem garantálják a betegség nemlétét. Ezért a pontos diagnózis felállítása szempontjából nagyon fontos a mindenre kiterjedő vizsgálatok elvégzése. (Rtg, SPECT, CT, MR, stb.)

Cukorbetegség gyanúja esetén a háziorvos maga is végezhet vércukor ellenőrző vizsgálatot, de általában cukorterheléses vizsgálatra küldi a beteget. Egészséges felnőttek éhgyomri cukorszintje 3,9-5,5 mmol/l érték közé esik, kapilláris vérben. (Ez legkevesebb 8 órai éhezést követően értendő.) Étkezés után ez az érték 6-7 mmol/l értékre emelkedhet 30-90 percen belül, 120 percen belül viszont visszaáll az éhgyomri értékre. Cukorbetegeknél már az éhgyomri érték is enyhén emelkedett, 5-7 mmol/l értéket mutat, vagy még magasabbat, evést követően pedig akár 15 mmol/l értékkel vagy még többel is emelkedhet. Ez mindig függ az elfogyasztott szénhidrát mennyiségétől és minőségétől (csoportjától) a még esetleg termelődő inzulin mennyiségétől, a sejtek cukorérzékenységétől.

A terheléses cukorvizsgálaton a vércukorszint mellett megmérik a termelődő inzulin mennyiségét is, valamint pontosan mérhető a cukorszint emelkedése és csökkenése. A beteg meghatározott mennyiségű szőlőcukoroldatot fogyaszt, ezt követően két óra múlva is vért vesznek tőle és mérik a cukorszintet. Az értékek és a felrajzolt grafikon alapján a cukorbetegségre való hajlam is kiderül.

A haemoglobin A1c vizsgálatából kiderül, hogy az elmúlt 6-8 hétben milyen átlagos értéket mutatott a vércukorszint. Cukorbetegeknél alkalmazzák. A 7,5 mmol/l alatti érték megfelelő, az ennél magasabb érték a diéta és a gyógyszerek, illetve a diéta és az inzulinadagok, valamint a mozgás mennyiségének, intenzitásának új összehangolását igényli. A szövődmények kialakulásának megelőzésére a legnagyobb esély a 7,5 mmol/l hemoglobin A1c érték alatt van. Egészséges felnőttek HbA1c szintje 4-6 %, ami normális anyagcserét jelent.

A gyógyszerrel és diétával kezelt cukorbetegeket akkor szükséges inzulinra és diétára átállítani, amikor reggeli (éhgyomri) cukorszintjük többször meghaladja a 7, az étkezés utáni pedig a 9 mmol/l értéket. Az inzulinra való átállítás történhet kórházban vagy ambulánsan. Amikor a vércukor szintje meghaladja a 9 mmol/l értéket (ez a veseküszöb), a cukor általában megjelenik a vizeletben. A vizeletcukor vizsgálata nem ad olyan pontos eredményt, mint a vércukoré, mert a veseküszöb értéke függ a vese állapotától is.

 

****

 

Ezután hosszasan taglalom a vizsgálatokat, a gyógyító zöldségeket, gyümölcsöket, fűszereket, de ezeket elolvashatod a megjelent könyvemben is: MINDENBŐL VAN KIÚT!