Fehér mágia

 

 „Láttam” előre, hogy egy év múlva lesz valami baj, amire majd azt mondják az orvosok, ugye megmondtam, akkor azt hiszik, feladom az elveimet, és ész nélkül rohanok a kemoterápiára, de akkor is kitartok amellett, hogy nem vállalok el semmit, sőt a veszélyes CT vizsgálatokat sem engedem meg. Akkor kiebrudalnak a kórházból, abban a biztos tudatban, hogy nekem végem.

De bebizonyítom, hogy nincs igazuk. Folytatom tovább a könyvírást, mert a teremtésem másik oldalát látva tudom, hogy a második rész utolsó mondata az lesz:

„ÍGY GYÓGYULTAM MEG A RÁKBÓL! - És te?”

Hiszem, ez csak azért van, hogy még jobban belevessem magam a saját elképzelésembe, biztosan megtaláljam a megoldást a természetes gyógyulásra, hogy mások erőt tudjanak meríteni a példámból…

Biztosan tudom, hogy jól döntöttem!

 

A barátnőimet szintén megkértem, aggódás helyett inkább bízzanak bennem, higgyenek bennem, megtalálom a megoldást. Mindenkinek kell a segítsége, kell a támogatás, hogy erős maradhassak, a hitem megszilárduljon.

 

A negatív teremtésem:

Amitől félek, azt bevonzom, amit nem akarok, azt megteremtem.

A pozitív teremtésemet is ismerem, amikor szinte a lábam sem éri a földet, olyan boldogan repülök a célom felé, biztosan tudom, hogy sikerül, előre „látom”.

A kérdés, hogy lehet a negatív képeket kicserélni pozitívra? Ha elképzelem a negatívat, próbálom kicserélni pozitívra, de nem megy, mert mindig beugrik a negatív is, alattomosan lapulva… érzem mellette azt a furcsa bizsergést, érzem, hogy ott van a negatív is, ami mindig felülírja a pozitívet, végül mégis beteljesedik a negatív, amitől FÉLTEM, amitől AGGÓDTAM!

Hogyan lehet a félelmet, az aggódást felülírni?

Na! Most megint feltettem a kérdést, kíváncsi leszek a válaszra! A válaszok mindig megérkeznek!

„Ne akard, csak engedd el! Lásd, hogy elszáll egy lufiban! Ha eddig nem sikerült, nem sikerült, ne akard! Csak engedd el! Engedd meg magadnak, gyengéden, szelíden, szeretettel! Képzeld el, mennyi ideje, miénk már ez az érzés, mennyi ideig dédelgettük, most csak úgy hirtelen megszabadulni tőle, csak lassan, nyugodtan, kis lépésekkel!”

Olyan egyszerűen hangzik, olyan könnyen megoldhatónak! Miért van mégis ott a félelem és aggódás az ember szívében?

„Amit elutasítasz, ahhoz hozzákötöd magad. El kell fogadnod először is, hogy bűnös, természetesen van beleszólásunk. Ha a lélek esetleg nem vállalt 80 évet, akkor is ki kell gyógyulnod az adott betegségből, utána, ha menni kell, akkor baleset, vagy infarktus, vagy valami olyan jön, amikor nem dönthetsz, nincs rá időd.

Sok módszer van… Mindenesetre az használ, ami téged jó érzéssel tölt el.

Te nagyon jó úton vagy!!! Szeresd magad, a tested, és áldd a benned lakózó Teremtőt, az Istent!

Biztos vagyok benne, hogy kapsz olyan tanácsokat is, amit még nem próbáltál, majd hited szerint kipróbálod!

Csinálj magadnak egy kis filmet, ha kell előtte, rajzold is le a mozzanatokat. Pl. 5 év múlva, ahogyan játszol az unokáddal, vagy éppen ami a szíved vágya… ezt csak te tudhatod, de ne legyen köze a betegséghez. Gyártsd meg az elmédben ezt a kisfilmet, minél plasztikusabban élethűebben, halld, ahogy te beszélsz, lásd magad vidámnak, boldognak, és mindenkit, aki körülötted van! Halld a nevetést, a beszélgetést esetleg a frissen sült sütemény szagát, vagy a virágillatot. 2 -3 perces legyen ne több. Amikor már eléggé élethűnek látod, akkor minden nap játszd le a következőképpen: Nyugodt állapotban meggyújtasz egy fehér gyertyát Jézus nevében az egészségedért, mondj el egy kis imát, amit szeretsz. Előtte nem árt, ha kezed-arcod megmosod (rituális fürdő) arra koncentrálva, hogy a víz kimos mindent, ami nem a benned lakozó Istennel hasonló.

Meggyújtod a gyertyát és nézed a lángot, amíg teljesen megnyugszol! Utána lejátszod a kisfilmet. Befejezésképp: TUDOM, hogy, MINDEN VÁGYAM TELJESÜL!!!!Legyen így MOST!!! Köszönöm Köszönöm. Köszönöm.

Vegyél kis háztartási gyertyát, ami hamar elég, minden gyertya égjen csonkig, utána semmisítsd meg!

Ez egy öngyógyító fehér mágia.

A film a kulcs benne, azért kell, hogy precíz legyen, de lehet 2 év múlva is, nemcsak 5 év múlva, úgy, ahogy jó érzést vált ki belőled.”