58. - Élettusa - angyal rituálé

Olvastam „Eckard Strohm: Atlantisz angyalai” című könyvét, most átnéztem még egyszer.

Elmentünk Dobogókőre. Egy hotel udvarán várakoztunk, amíg felkészültek a rituáléra. Esszénus papok és mesterek voltak jelen, akik csillag alakzatban 6x3-as sorban álltak, esszénus papi ruhában. Délben megkezdték, 144 ember állt 6 sorban, (amikor elfáradt valaki, jelezte, majd lecserélték). Középen maga Eckard Strohm ült egy széken, jobbján, és balján szintén egy- egy főpap. Ők hárman közvetítették az angyalok erejét, ők gyógyítottak. A betegek hosszú, tömött sorban várakoztak a sorukra. Előre mentek a rokkantak, a gyerekek, a legbetegebbek. Mi is beálltunk a sorba, egészen elől voltunk, mégis több mint 3 órát vártunk, mire előre értünk.

A sorban várakozva többen mondták, hogy érzik az erőt, az energiát. Én irigykedtem egy kicsit, mert én is akartam érezni valamit, de nem éreztem semmit, vagy nem tudtam, hogy mi az. Közben szörnyen fájt a fejem. Miért kell pont ilyenkor fájnia? A reiki tanfolyamok alkalmával is ez a jelenség kísért végig…

A levegőben isteni finom illat szállt, fel-alá. Nézegettem, honnan jöhet, ki a célszemély, milyen jó új parfümje van valakinek. Vagy a papok vannak beillatosítva? De nem, finom fuvallattal szállt a levegőben az illat. A zene, amit adtak, felidézte bennem a reiki beavatásomat, közben még jobban fájt a fejem is. Beszélgettünk, várakoztunk, leszakadt a lábam a sok állástól, Sellynek a dereka fájt, a mögöttem állók mondták, hogy 300 Km – ről jöttek ide, ezért. Azt mondták, 1 perc 1 ember. Arra gondoltam, csak 1 perc? Nem kevés az? Bár bemondták a mikrofonba, hogy a kíváncsiskodók ne álljanak be csak azért, hogy megtudják, milyen ez, sőt a sima nátha elmúlik akkor is, ha kívül állnak, csak nézelődnek. Sellyvel megfordult a fejünkben, jogosultak vagyunk mi is erre a gyógyításra? Vagy egyáltalán a fiam az? Meggyőztük magunkat, igen, (egy áttétes mellrák, metabolikus szindróma, egy Hodgin lymphoma, egy allergiás, hallássérült, hiperaktív, tanulási zavaros…), voltak, akik elmentek, mert meglátták az elején a beteg gyerekeket, megállapították, ők ehhez képest nem betegek. Mi meg hátranéztünk, láttuk, hogy még mennyi sok ember áll mögöttünk. Hú! Ha mi 3 órát várakoztunk, akkor ők mennyit fognak? És a 3 főpap középen étlen, szomjan, csak egész nap ezt teszi? Hogy bírják? Biztosan az energia hatása miatt bírják ki.

Végre sorra kerültünk! Pont mi hárman egyszerre. Elől Robi, középen Selly, én a másik oldalon.

Amikor leültem a főpap elé, éreztem a finom illatot, a finom fuvallatot, gondoltam, talán tényleg ők vannak beillatosítva, szentelt olajjal… Két kezében összefogta a két kezemet, a saját kezéből pedig olyan iszonyatosan erős energia áradt, szó szerint lüktetett a keze, nem bírta megállítani. Erre a pár pillanatra megszűnt körülöttem minden, csak arra gondoltam, ez csodálatos, soha- soha ne legyen vége! Fantasztikus volt. Bal kezében tartotta a két kezemet, a jobbját a bal vállamra tette, aztán a jobb vállamra, majd a fejem tetejére, aztán keresztet rajzolt a homlokomra, rám mosolygott és készen voltam. Megköszöntem, de sajnáltam elmenni onnan!

Ketten kísértek ki a középpontból, teljesen átszellemültem. Pár pillant múlva jött Robi, aki szintén átszellemült. Kérdeztem, milyen volt. Én még ilyen erőt nem éreztem, nekem fantasztikus volt!

- Én anyuci, a fejemet elfordítottam, ne lássa a nő, hogy remeg a szám széle is!

- Igen, érezted az erőt? – kérdeztem.

- Nem, én remegtem, mint a kocsonya! Nem tudtam leállítani a remegést! – mondta.

 

Az én fiam, először találkozott az isteni energia ilyen méretével, mint ahogy én is. Előtte mondta, hogy ő leszívja az energiát, amit kap, most vesz, amennyi kell neki, mondtam, vegye nyugodtan, mert nem a papokét veszi el, van elég, és úgyis csak annyit kaphat, amennyire neki szüksége van. De most érezte! Ez csodálatos volt! Sellynek is! Mindannyian feltöltődve távoztunk. Kifelé menet Robi kért egy amulettet, amit ő választott. Duál lélek amulett volt! Kaptam hozzá egy leírást, hogyan kell beavatni.

Fejfájással, de a mennyekben érezve magunkat értünk haza. A párom azonnal kérdezte, milyen volt, mindent elmondtam neki, teljesen átélve, átszellemülve, megrészegülve.

- Mit mondtak neked? – kérdezte a párom gyanakodva.

- Semmit! Ezek a papok nem beszéltek! Ők bizonyítottak! És csodálatos volt! Mennyei!

Ez így van! Maga a csoda volt, hálás vagyok, hogy átélhettem! Már megint kellett egy kis megerősítés nekem. Megkaptam.

Este filmnézés közben is teljesen boldog voltam, néztem, de azt sem tudom mit, hallottam, de azt sem tudtam, mit, nem odafigyeltem… elmerültem a csodában, amit átéltem, átéltünk, a föld fölött repkedtem, nem érintette a testem az ágyat...

Egyszer csak eszembe jutott, amit a könyvben olvastam, hogy az angyalok illatát lehet érezni! Ekkor leesett a tantusz! Hiszen én az angyalok illatát éreztem! Én, aki panaszkodott, hogy nem érez semmit… Hát ez elképesztően fantasztikus!

Elmondtam a páromnak, illetve a film közben felordítottam a felismeréstől!

Elmondtam neki, mit jelent a kézrátétes gyógyítás, mit jelent a reiki.

A hitem úgy megerősödött, már bárki bármit mondhat, ezt többé senki nem veszi el tőlem! Boldog vagyok! Éreztem ezt az erőt, éreztem a fuvallatot, az illatot! Ez igazi csoda volt!

Ma este elmondtam, mit jelent pontosan a reiki, milyen kézrátétes gyógyító vagyok, az angyalok és a szellemvilág igazán létezik, minden legendának alapja van, ez az erő, amiből minden gyúratott, hogy a változás, amit észrevett rajtam innen származik. Nagyon mérges volt, mert nem értette, nem akarta, hogy megváltozzak, nem szereti, ha nem ő irányít engem, ha van szabad akaratom, ha jól érzem magam! De ez engem nem érdekel többé! Igenis ez az én életem, jobbá fogom tenni, nem érdekel senki! Nem fogok többé senki másnak megfelelni, csakis saját magamnak!

Próbálkozott, hogy gyógyítsam meg, de ilyen felfokozott hangulatban ez nem megy, hiába fekszik a kezem alá, ha nem fogadja be az erőt…

Minden duzzogás, fortyogás ellenére boldogan aludtam el! Nagyon, nagyon örülök, hogy elmentem! Örülök, hogy érezhettem az illatukat, a mozgásukat, az erejüket! Fantasztikus csoda volt!

Megkérdeztem az esszénus mester barátnőmet, a többi barátnőmet, igen, mondták, valóban az angyalok illatát éreztem. Ennek örülök, máskor is akarom érezni, semmihez sem fogható, finom megnyugtató, felemelő illat volt! Spirituális csoda! Földi Mennyország! Földöntúli boldogság!

Robi medálját beavattuk, már hordja! Remélem, bekövetkezik a jó irányú változás nála is, megtalálja élete célját, boldogságát! Remélem, sikerült jó irányba terelnem a gyerekemet!

 

https://www.jelenletmagazin.blogspot.hu/2011/04/angyal-rituale.html

https://www.youtube.com/watch?v=fkztvf1vTyo