38. - Élettusa - Véletlenek nincsenek
Véletlenek nincsenek
Még mindig a miérteket, az okokat kutatom…
A csernobili atomrobbanás is eszembe jutott, egy kolléganőm férje atomfizikus. Hazahozott egy sugárzásmérőt, s bizony jóval magasabb értéket mutatott, mint amivel a média nyugtatott minket! Emlékszem a salátaőrületre. Azt mondták a levelein lerakódott a sugár… Nevetséges! Ha a levelén rajta van, akkor ott van az mindenhol. Nemcsak kizárólag a salátalevélen… Mi a helyzet a vízzel, amivel lemosom, amivel locsolják? Abban nincs benne? Mi a helyzet a földdel, amiben növekszik? A többi növény is ugyanabban a földben nő, ugyanazzal a vízzel locsolják, mossák! Na, és a levegő? Az eső, ami áztatja? Akkor nem teljesen mindegy? Még hogy a saláta! Akkor már minden mindegy! Akkor MINDEN olyan!
1986.- ban egyik ismerősöm nyomorék gyereket szült, ekkor több ilyen esetet is ismertem.
Gondoltam, a szőlőhegyen termelek biobúzát. A kolléganőim annyira nevettek, mintha a legjobb viccet meséltem volna.
- A szőlőhegyen? Biobúzát? Mit gondolsz?
- Ha te nem permetezel, a szomszédok akkor is rendszeresen nyomják!
A hegy már tengerszintig növényvédő szerekkel fertőzött!
Ez is igaz… Nincs kiút!
Vagy megszokod, vagy megszöksz!
De hová?
Már a Himalájában sem, sőt az afrikai sivatagban sem, a dél- amerikai őserdőkben sem találhatok talán egy talpalatnyi szennyezetlen földet!
Ezt jól megcsináltuk magunknak!
Megállapítom, itt, és most kell élnünk! Így!
Aztán mindenkinek alaposan el kell gondolkodnia a jövőn! Ilyen gyors szennyezést az evolúció nem tud követni, nem tudunk alkalmazkodni, nincs elég idő!
Változtatni kell! MOST!
Véletlen?
Hogy épp Selly jött hozzám januárban gyakorlatra?
Véletlen, hogy ő is, meg én is akkor már magunkban hordoztuk e szörnyű kórt? Egyikünk sem tudott róla, mégis megkedveltük egymást, sorstársak lettünk? Kezdettől fogva úgy éreztem, mindig ismertem!
Mai beszélgetésem során ismét kiderült valami:
Egyik kolléganőm apósa éppen haldoklik, nem valószínű, hogy megéri a karácsonyt! Szóval, valamilyen rák miatt kemoterápiában részesült, az pedig annyira legyengítette az immunrendszerét, hogy mindent elkapott, most már nem éli túl! Ez biztos!
Mi a tanulság megint ebből?
Aki nem bírja ki, belehal!
Lehet, hogy nélküle tovább élt volna!
Ez sem véletlen, hogy megtudtam…
A kórházban sem véletlen hallottam meg, amikor a nővérke azt mondta a betegtársnak, hogy a kemo tönkreteszi az ereket!
A folyosón sem véletlen hallottam meg, amint két nő közül az egyik elmesélte a történetét, ő részt vett a kemoterápián, mégis kialakult nála ez a vándordaganat, így aztán életfogytig kemo!
Az a nő, akivel beszéltem, 15 éve esett át ezen a műtéten, aztán később lett áttéte, azóta szintén életfogytig kemo!
Hát!
Ha így is úgyis életfogytig, akkor nekem mást kell kitalálnom! Ha valaki azt bizonyosan, 100 % - ban merné állítani, hogy az meggyógyít, és soha többé nem tér vissza, hát bevállalnám, de így nem tudom! Látom, hogyan mennek tönkre körülöttem emberi életek, hogy néznek ki ettől, mennyi szenvedésen mennek keresztül, aztán mégis belehalnak… nem tudom… az is lehet, hogy azért halnak bele, mert a szörnyűséges terápia miatta adják fel az életet! Egyszerűen nem bírják tovább! Nem tudom, miért, még a gyógyult eseteknek sem hiszek! Fenntartással fogadom… ez már valamilyen dackorszak nálam!
KEMODAC!
December 18.
Az internet története: A fiam nagyon szereti a számítógépet, szó szerint éjjel, nappal rajta lóg! A párom szerint, ha lenne internet, akkor azon lógna…
- Ebben a házban sohasem lesz internet! – mondta.
Én ekkor azt gondoltam:
„Jó! Miattunk ne legyen! Legyen miattad! Neked legyen szükséged rá!”
Ez pontosan így történt….
A munkája miatt neki kellett beköttetni!
Van internetünk!
Első dolgom a B17 vitaminra rákeresni:
Szabályozza a vérnyomást, fájdalomcsillapító, nagyon sok hormon, és vitamin alapanyaga, elpusztítja a rákos sejteket, csökkenti az ízületi gyulladásokat és fájdalmakat. Nagyon fontos! Az ételeink megfosztanak minket ettől a létfontosságú vitamintól!
Vízben oldódó, dolga végeztével, a vizelettel kiürül a fölösleg!
Betegség esetén naponta 6000 – 15.000 mg szükséges állapottól függően! Intravénás injekcióban, esetleg intramusculárisan. C-vitamin injekcióval együtt adva sokkal hatékonyabb! A C vitamin injekció önmagában is daganat gátló hatású, sőt hatékony, természetesen intravénásan, jó nagy dózisban!
Véletlen?
Ugyanitt olvastam a fűszerekről is:
Naponta 4 x 1 kiskanál fűszer benyelve bő vízzel leöblítve. A fűszer a Kurkuma, kevés őrölt szegfűszeggel keverve, 2 hétig, aztán 2 hét szünet, majd újra…
Véletlen?
Ezután a fórumon néztem körül, ahol rögtön az első volt egy melldaganatos nő levele…
Véletlen?
Arról ír, hogy nem akarta magát megmérgezni a kemoval, és a sugárral, így más után nézett! Ő a Tationil (Glutation) nevű szerrel gyógyult meg intravénásan! Úgy, hogy elmúlt a daganata mindenféle szenvedés nélkül! Magyar nő, aki kitelepült Németországba. Azt mondja egyik ismerőse is úgy járt, mint ő, de az ismerős nő a C-vitamin injekciókkal gyógyult meg ugyanígy! Eltűnt a daganata! „Az egész világ rajtunk, magyarokon röhög! Mi fedeztük fel ezt a vitamint, és mégis középkori módszerekkel kínozzuk a daganatos betegeket, nem adva lehetőséget a szabad választásra!” Sajnálta a magyar egészségügyet! Meg a magyar betegeket! Én is sajnálom, aki pl. nem tud semmit erről, mert nem vág a szakmájába, vagy nincs olyan lehetősége, hogy érdeklődni tudjon!
Mennyit kutattam, olvastam, tanultam eddig, az interneten pedig mindent megtalálhattam volna…
Igaz, itt vélemények és ellenvélemények is igaznak tűnnek…
A könyveknek nincs párja!
Becsülöm az abban leírt tudományt! Becsülöm azt, aki megírta, időt, fáradtságot, pénzt nem kímélve! Akinek fontos volt, hogy másoknak elmondja, amit tapasztalt, felfedezett.
Már nem akarok mindent tudni, mert tudom, hogy lehetetlen, az ember minél többet tud, annál inkább rájön, hogy mennyit nem tud még!
Az életben csak egy kicsi részét tanulhatjuk meg a megtanulhatónak…
A legfontosabb tehát, hogy megadjuk a testnek, ami jár, kerüljük a mérgeket, rendezzük a lelki életünket.
Mindezek meghozzák a várt eredményt.
A rák legyőzhető!
„A hit meggyógyít!”
A rák legyőzhető, de rengeteg munka van benne! Én vállalom ezt a rögösebb, nehezebb utat, mert, ha megküzdök az életemért, sokkal jobban tudom értékelni!
Amit az ember készen kap tálcán, azt nem tudja annyira becsülni, mint amiért véres verítékkel megdolgozik! Szeretem a kihívásokat! Ha keményen megküzdök az egészségért, milliószor többet fog érni, mint előtte, amikor magától ott volt!
Utólag hozzátenném, első helyen a pozitív gondolkodást kellett volna említenem, mert ha ilyenkor a kétségbeesés, a reménytelenség, a kilátástalanság eluralkodik rajtunk, akkor további táptalajt nyújtunk a betegségnek! Elsőre azt kell gondolni, hogy le tudjuk győzni! Fontos ilyenkor a lelki támasz! Én magamat is támogattam, mindent elolvastam, idézeteket gyűjtöttem:
„A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék!” /Arisztotelész/
A legfontosabb a HIT, a bizalom, a remény, a szeretet.
Egy reiki tanfolyam, agykontroll, vagy bármilyen relaxációs technika elsajátítása mellett: Vegyünk búzát, neveljünk búzafüvet, abban van a B17 vitamin, igyuk a friss levet minden nap. Együnk minél több élő ételt, csírákat, magokat, aszalt, és nyers gyümölcsöket. Éljünk csak zöldségen, gyümölcsön, magokon, csírákon, vitaminokon. Keressünk sorstársat, erősítsük egymást! Ha nem megy egyedül, kérjünk segítséget!
December 19.
Felülvizsgálatra mentem a háziorvosomhoz. A felülvizsgáló főorvos úr komoly, tekintélyes, idősebb ember volt. Miután tájékozódott a kóresetemről, rám nézett:
- Hogy van, milyen a sebe? – kérdezte.
- Köszönöm, jól vagyok, minden rendben van! – feleltem.
- Most milyen kezelést kap? – kérdezett rá a lényegre.
- Semmilyet. - mondtam
- Miért?
- Mert nem hittem benne!
- Tessék? – kiáltott fel elképedve.
- Mert nem hittem benne… - ismételtem meg a választ.
- Azt hittem, nem jól hallok, azért kérdeztem vissza!
Ezután következett a lelki fröccs:
Nagy butaságot követek el, mert ez a betegség alattomos, maradhattak kósza sejtek, amelyek bárhol lerakódhatnak, a másik mellemben, vagy más létfontosságú szervekben manifesztálódhatnak. Műtét során a nyomkodástól, vérzéstől elszabadulhattak, bárhol máshol kijöhetnek és akkor sokkal nehezebb már leküzdeni. Többször elmondta, hogy az orvostudomány mai állása szerint ez a kezelés a legjobb megoldás, akár 100 % - os gyógyulást is el lehet érni vele! Mi lehet borzasztó egy nőnek benne? Csak az, ha kihullik a haja? De, néhány hónap múlva visszanő, sokkal dúsabb, erősebb lesz, mint előtte volt!
Belegondolt már valaki, hogy a kemo pont az olyan gyorsan növő sejteket pusztítja el, mint a hajhagyma, a szőrhagymák, a ráksejtek.
Ha a haj utána kinő, és sokkal dúsabb, erősebb lesz, mint előtte, akkor a ráksejt nem ugyanígy reagál?
Azaz nem lesz sokkal erősebb, egészségesebb?
Gondolt erre már valaki?
Amikor vége a gyiloknak akkor szépen megerősödünk! Gondolja magában…
Bátran szembenéztem a „támadással”, még jó, hogy a reikivel találkoztam! Így adtam erőt magamnak!
Aztán leszögeztem, hogy a doktornőtől januárban fogok újabb időpontokat szerezni, akkor megyek kontrollra.
Ebben megnyugodtak.
A főorvos azt mondta, nem kell megvárni a 180 napot, a leszázalékolást magamnak is elkezdhetem januárban intézni. Nem írtak ki dolgozni! Azt mondták, várjuk meg, mit mondanak az onkológián januárban.
Nem tudtam, milyen egy felülvizsgálat, mert még soha nem voltam! Mindenesetre az „orvostudomány mai állása szerint” – ek közben eszembe jutott, „a mai magyar orvostudomány”!
Biztos vagyok benne, hogy a főorvos úr csak jót akart nekem! Nem úgy nézett ki, mint aki rosszat akarna, de én megmakacsoltam magam!
Vajon, ha egy ilyen beteggel találkoznak, mit gondolnak róla?
A doktornő, de még inkább az asszisztensnő aggódnak értem! Persze, félnek, hogy baj lesz! Én nagyon remélem, hogy nem lesz semmi baj! Ennyi mindennek használni kell!
Azért félnek, mert ehhez az úthoz iszonyatos erő kell! Nem bíznak benne, hogy az adott betegnek ez megvan!
Most úgy viselkedek, mint egy rossz gyerek, aki nem fogad szót, a felnőttek pedig várják, hogy azt mondhassák nekem, ugye megmondtam, rossz voltál, nem fogadtál szót, ez lett a következménye! Miért nem lehet saját akaratom? Miért nem engedik, hogy én döntsem el, mit akarok?
Anyukámat is győzködni kell az igazamról, de már kezd puhulni!
Megígérem, senkit nem fogok hibáztatni, az én döntésem volt egyedül! Én így akartam meggyógyulni, ki akartam próbálni! Sikerülnie kell!
December 21.
Megint keresgéltem az interneten, találtam egy nőt, akit mellrákkal operáltak. Elolvastam megdöbbentő történetét, mélyen megrázott. Abban igaza van, csak egy valódi sorstárs értheti meg igazán a beteget. Elfordultak tőle a barátai is, amikor el akarta mondani, bezárkóztak, azt már nem akarták hallani!
Németországban, ha megtudják, hogy valaki rákos, akkor házhoz megy hozzá a háziorvos, a pszichológus, a pap, a szociális gondozó, stb. Egy szóval nem hagyják magára a beteget! Nem pedig úgy, mint nálunk, az orvos nem mond semmit, sőt! Némelyik olyan hangnemben beszél a beteggel, jó, ha hazafelé nem egyenesen a Dunának veszi az irányt! Ezt magam is tapasztaltam!
Azt is észrevette, nálunk a „hivatalos” orvostudomány szöges ellentétben áll az alternatív gyógyítókkal. Ehelyett össze kellene fogniuk! Mit számít most a hatalmi harc, hogy kinek a terápiája gyógyítja meg a nyomorult betegeket! Nem ez a fontos!
Az lenne a cél, hogy a beteg mindenképpen meggyógyuljon, nem pedig fölötte vitatkozni, és állandó kétségek közé sodorni a bajba jutottat, sőt! Még meggyőző érvekkel alátámasztani, hogy amiben hisz, az egy nagy baromság, nem ér semmit!
Érdekes, a természetgyógyászoktól nem hallottam azt, hogy az orvostudomány nem ér semmit! Ők azt mondják el, amellett mit lehet tenni! Az orvosok azonban minden természetes gyógymódot eleve elvetnek! Azt mondják, annyit ér, mint halottnak a csók! Most, hogy nem mentem el a kezelésekre, azt nem más tanácsára tettem, hanem magam döntöttem így, de ez kiderül az eddigi írásaimból is! Nem tudtam magam rávenni, hogy megmérgezzem a testem! Van neki már így is elég baja! Most inkább kijavítom a hibáit. Biztos vagyok benne, hogy meg tudom gyógyítani! Ezért azt mondom, aki követni akar nagyon nagy elszántság, iszonyatos erő, hit, bizalom, remény, célkitűzés kell hozzá!
Ma este megint ért egy meglepetés.
A párom, aki nagyon anyagias, mindig azt felelte volna arra a kérdésre, ha 3 kívánsága lehetne, hogy gazdag legyen, nyerjen a lottón, sok pénze legyen, vagy vaélami hasonlót, mert azt hitte, azzal mindent meg lehet oldani…
Ma azonban így felelt:
- Először is nagyon, nagyon jó egészséget kívánnék, másodszor boldogságot, boldog életet, harmadszorra pedig egy nagyon szép házat!
- És pénzt nem is kérnél? – kiáltottam fel őszinte csodálkozással.
- Nem! – mondta teljes meggyőződéssel.
Ilyen változáson ment keresztül a párom? Az én párom?! Ez új oldala, ezt még nem ismerem! Most én lepődtem meg legjobban…
A betegségem miatt változott ennyit? Rájött, hogy nem minden a pénz? Azon életet, egészséget, boldogságot nem lehet venni!
December 22.
Egy patikai magazinban olvastam a mellrák túlélési esélyeiről, abban írnak arról, hogy az alkalmazott kezelésektől a nők ilyenkor hízni szoktak! Na, tessék! Nem elég, hogy belül minden tönkremegy, még a hízás miatt tovább nő a kockázat!
A doktornő nekem azt mondta, a hormonoktól akkor nem lehet hízni, ha nem eszünk mellé! Furcsa, de ezeket a frázisokat már ismerem valahonnan! Réges - régről, amikor a háziorvos az első szülés után felírta a fogamzásgátlót, a kérdésemre, elhízom- e tőle, ugyanez volt a válasz, csak attól lehet hízni, amit megeszünk mellé!
Nahát, én, aki ilyen sok helyen kihasználom az egészségügyet, látom, az orvosok mindenkinek ugyanazt mondják, akár két évtized múlva is! Látom, amikor meg akarnak győzni valamiről, az érvek ugyanazok, mint 20 éve, amikor még én is azokat az érveket tanultam meg az iskolában.
Mivel sokan kíváncsiak voltak arra, mit írok, kinyomtattam pár kéziratot, és kiosztottam a családtagoknak, és a barátaimnak...