20. Élettusa - Elfogadás
VILLÁS BÉLA
Selly elhozta az összes „Gyógyulj meg!”kazettát, hogy vigyem magammal a kórházba hallgatni. Ez agykontrollos kiadvány, még elhozott néhány cd – t, melyen Villás Béla előadása hallgatható.
Villás Béla beszélt a reikiről, mellyel ő is kigyógyult minden betegségéből, akkor kezdett el kutatni dolgok után, mert rájött arra, neki itt valamit nem jól tanítottak! A bibliát betéve tudja, minden tanítását lefordítja hétköznapi nyelvre. Beszélt a lélekruháról, amit láthatunk is, mint aurát, rájött arra, hogy 25. 000 év a lélek élettartama, minden információt tartalmaz, amit addig összegyűjtött. Azt mondja, neki ez az utolsó földi élete, többé nem kell leszületnie.
„ELFOGADÁS
„NE MENJEN LE NAP A TE HARAGODDAL!” ( Jézus)
Néhány egyszerű kérdés:
A döntéseim az okok, ami most van már csak a tünet.
Hol vesztettem el az energiáim nagy részét?
Mikor kezdtem el haragudni, gyűlölni?
Mikor lett lelkiismeret furdalásom, bűntudatom?
Akire haragszol, akit gyűlölsz, eszméletlen sok energiát vesz el tőled, a figyelmed folyton rajta van, függsz tőle! Magához köt! Belülről zabál a bűntudat, a lelkiismeret furdalás, saját magadat teszed tönkre.
Gondold végig:
- ami tegnap történt, az már halott! Nem tudsz rajta változtatni!
- amikor megtetted a legjobb döntésnek tűnt.
- minden meg van írva egy nagy könyvben, lehet, hogy így kellett történnie! Nincs értelme haragudni magadra, meg kell bocsátani magadnak! Csak azt tetted, ami meg volt írva, amit tenned kellett!
„Na, jó magamnak megbocsátok, de annak a mocskos, rohadt szemétládának… nem tudok! Hogyan lehetne mégis?”
Hányan vagyunk így ezzel? Bocsáss meg az ellenségednek! A barátodnak könnyű megbocsátani, mert őt amúgy is szereted, könnyebben elnézed neki a ballépéseit.
Azon tanakodtam, hogy nekem nincs ellenségem, meg olyan ember, akivel antagonisztikus ellentétben lennék! Legalábbis tudomásom szerint… mégis, ki tudja? Van olyan, akinek ennyire nehéz lenne megbocsátani, hogy az életemmel kell fizetnem érte? Vagy saját magam ellensége vagyok?
Gondold végig:
- miért bántott meg engem? Tegnap történt, már ő sem tud rajta változtatni!
- amikor megtette neki is a legjobb döntésnek tűnt.
- neki is ez volt megírva
Tehát már nem lehet megváltoztatni, meg kell érteni, el kell engedni, meg kell bocsátani neki!
Ha a megértés megszületik mennyivel könnyebb terhek nélkül élni!
„NE MENJEN LE A NAP A TE HARAGODDAL!”
Gyakorlat:
Próbáld ki 42 napig:
Este zuhanyozz le, ½ perc hideg víz , majd félig nedvesen feküdj be az ágyba,néhány percig csak a légzésedet figyeld, majd tegyél fel magadnak 3 egyszerű kérdést :
- adott nekem értéket ez a mai nap? - a válasz IGEN! Minden nap ad valamit!
- megbántottam valakit ezen a napon? - ha igen, akkor mosolyogj, azt mondd: szeretem magam, megbocsátom magamnak, ennek így kellett lennie!
3. engem megbántott Valaki ezen a napon? - Ha igen, akkor egy mosoly, azt mondd: szeretem, megbocsátok neki! (minket persze mindig könnyebben megbántanak…)
Ezzel elengeded az összes feszültséget, idegességet, haragot, mely megbetegíthet téged!”
Milyen igaza van! Este kipróbáltam, hogy mindenkit megértsek, megbocsássak nekik. Most alaposan végiggondoltam, kire haragszom annyira, hogy képes vagyok belepusztulni. Igazából én nem vagyok annyira haragtartó, nem igazán tudom felidézni, ki lehet haragom tárgya, remélem, mindenkit számba vettem, talán csak nem magamra haragszom?
Október 10.
Ma elmentem a vérképemért: teljesen tökéletes hála Istennek!
Visszatérve Villás Béla előadásaira, vannak benne nagy igazságok! A tudatalattiban eszméletlen mennyiségű tudás és információ van, benne van az összes eddigi életem tudása, tapasztalata.
A tudatalattiddal legjobban a légzésen keresztül tudsz egy hidat kiépíteni, amikor átveszed tőle az irányítást: amikor figyeled a légzésed, egyszerű gyakorlattal – kifújod a levegőt, majd veszel egy jó mély lélegzetet, miközben azt mondod magadban, amíg a belégzés tart: Tudom, hogy jó mélyen belélegzem….aztán kilégzés : Tudom, hogy jó mélyen kilélegzem….és folytatod, ezt bárhol, bármikor tudod tenni. Minél többször gyakorolod, annál jobban kiépül a híd a tudatos és a tudatalatti éned között. Egyre intuitívabb leszel, mert tudod használni a megérzéseidet. Nem is beszélve arról, hogy legalább a jelenbe kerülsz. Az emberek folyton a múlton rágódnak, vagy a jövőért gürcölnek, közben elfelejtenek a jelenben ÉLNI!
Beszélt továbbá a bűnről: szerinte csak egy bűn létezik: ez a megbocsátásra való képtelenség. Erre ajánlja, hogy először magadnak, majd a holtaknak, végül az élőknek bocsáss meg, de úgy, hogy meg sem történt! Meg sem történt! A tökéletes megbocsátás az igazi Isteni szeretet! Ha ezt nem tudod megtenni, akkor belülről, sejtszinten mérgezed magad és hatnak rád a mérgek! Ha megteszed, meg tudod tenni, akkor többé semmilyen méreg nem hat rád, még az arzént is megihatod. Persze ezzel ne próbálkozz, mert ilyen tökéletesen megbocsátani nagyon nehéz! Azt mondja, mások hiába próbálnak meg segíteni rajtad, nem élhetik le helyetted az életedet! Az életedet te irányítod, a saját kovácsod vagy! Figyeld tehát a gondolataidat, ha észreveszed, hogy megint megítéltél másokat, akkor engedd el! Ne ítélj! Legyél ítélet nélküli, ismerd fel, hogy a másik is te vagy, egy hatalmas egésznek a piciny részei vagyunk! Ha meg tudsz bocsátani, a tested megfiatalodik, a bőröd megszépül, mert kiürülnek belőled a mérgek. Ne feledd! Elsőnek magadnak kell megbocsátani, aztán a holtaknak, majd az élőknek! Próbáld ki! Meglátod saját magadnak lesz a legnehezebb megbocsátani! Vajon miért van ez így? Talán azért, mert az ember tökéletes akar lenni? Vagy csak mindig a hibáinkat keressük?
Október 11.
Ma bementem a kórházba. Útközben gyakoroltam a légzést, amit tegnap tanultam a cd – ről. Nem sokkal utána rájöttem, hogy mit kell megbocsátanom magamnak. Egy csapásra az agyamba villant, mi az! Eddig kerestem 4 hónapja, próbálom megoldani a problémát, ami miatt itt a daganat, nem sikerült! Azt akarom elérni, hogy odamegyek, és nincs az UH – on a képe! Akkor még maga az orvos is eláll a műtéttől! Mondom, aztán sorba jöttek az ötletek, mit kell megbocsátani úgy, hogy meg sem történt!
- megbocsátok magamnak, amiért feladtam, és azt mondtam, hogy nem csinálom tovább az életet, így már nincs is értelme az életnek! Megbocsátom magamnak, mert ez már a múlt, változtatni nem tudok rajta, halott dolog, akkor a legjobb döntésnek tűnt, így volt megírva… MEG SEM TÖRTÉNT!
- Megbocsátok magamnak, amiért azt mondtam a fiamnak, bárcsak meg se született volna! MEG SEM TÖRTÉNT!
- MEGBOCSÁTOK MAGAMNAK, mert a testemmel ezt tettem. Meghizlaltam, megbetegítettem, gyógyszert szedettem vele! Megbocsátom… elmúlt… Mostantól meg fogom gyógyítani, vigyázni fogok rá, méregtelenítem, megadok neki, amire szüksége van!
- Nem fogok többé ítélkezni, nem fogok többé haraggal lefeküdni, kiépítem a hidat a tudatalattim és a tudatos énem között.
Selly az őrangyalom! Nem véletlenül kerültem vele kapcsolatba! Azt gondolom, hogy a Teremtőnek még van velem terve, mert általa mindig elküldi nekem a megoldást! Mindig egy – két lépéssel előttem jár, tálcán kínálja a megoldást. Sokkal többet segít nekem, mint amit én segítettem neki valaha is, azt hiszem még okosabb is nálam, mekkora erővel küzd a saját és az én megmaradásomért!
- A reiki után én már nem megyek sehová, mert ez volt a legjobb! Ez nekem a MINDENT jelentette! – mondtam neki.
- Amíg ott van a daganat, addig nem oldottad meg a problémát, még mindig tovább kell keresni, hátha az lesz az, ami elvezet a megoldáshoz!
Most megint úgy érzem, ez lesz az!
Vajon mi jöhet még? Még mindig van valami új?
Az altatóorvos nagyon rendes volt. Azt mondta a gép 5 percenként méri a vérnyomást. A cukrot pedig előtte megmérjük, közben fogok kapni 5 % - os Rindex infúziót 500 ml –t lassú csepegéssel, az egészben csak 25 g szénhidrát van. Így nem fog leesni a vércukorszintem. Megmondtam, hogy nem szedek semmi gyógyszert, megkérdezte, hogyan értem el ezt az eredményt akkor, hiszen a cukorbetegség nem múlik el magától. Elmondtam a 27 kg fogyást, a vitaminokat, gyógyteákat stb. Bemutattam neki a fentebb leírt alkalmazott terápiát. Megkérdezte, hogy ki javasolta ezeket nekem. Mondtam, hogy én kísérleteztem ki az olvasmányaim, kutatásaim alapján. Az mondta, hogy ez igazi sikertörténet. Nagyon fognak rám vigyázni, ráírja, hogy excukorbeteg vagyok!
Ezután mentem a diabéteszre, ahol szintén sok sikert kívántak, örültek, hogy ilyen jók az eredmények. Javasolták, hogy műtét után is szedjem a vitaminokat. A doki azt mondta: Maga nem is cukorbeteg! Félévente elég egy kontroll. Még tett egy halvány lépést arra, hogy műtét után szedjem tovább a gyógyszert, de megmondtam, amíg ilyenek az eredményeim (HgA1c 4,9 %), addig én meg nem eszem a gyógyszert, az biztos! És rábólintott. Az ambuláns lapomra is csak azt írta: „Javaslat: A diéta folytatása”
Persze, hogy folytatom, hiszen ha visszatérnék a régi életmódra, újból megbetegednék! Az ember nem azért folytatja a gyógymódot, hogy az orvosnak jó legyen, hanem belátja, neki kell, hogy jó legyen! Csakis saját magáért teszi!
TV
Este láttam a tv- ben egy műsort, ahol egy Olga nevű nő vall a mellrákjától őszintén, folytatásokban megjelenik az egyik női magazinban a betegségnaplója, mert úgy érezte, másoknak hasznára lehet, ki kell írnia magából. 5 évvel ezelőtt mesterséges megtermékenyítésen vett részt, női hormonsokkot kapott előtte! Tudvalévő, hogy a mellrák kötődik az ösztrogénhoz! A mesterséges megtermékenyítést végző intézet nem nyilatkozott, azt mondták, Magyarországon nincs ilyen irányú kutatás, hogy a kettőnek köze lenne egymáshoz… a vérzsírcsökkentő gyógyszerekkel sincs…
Eszembe jutott, hogy kislánykoromban sem volt soha rendszeres a menstruációm, én is évekig részt vettem hormonkezelésen… pontosan 4 évig kaptam az injekciót… Lehet, hogy már akkor beindult a sejtprogramozás, csak kellett még várni, amíg összejön hozzá a lemondó lelkiállapot is…
Újabb dolgot olvastam, amikor azt mondod: kész én nem csinálom tovább, feladom az életet, nem találok újabb megvalósítandó célt, úgy érzem az eddiginek sem volt értelme… akkor a sejteket sejtszinten programozom a leépülésre, beindul a pusztulás!
A ráksejt, aki azért van, hogy sérülés esetén gyorsan segítsen, úgy dönt, ő bizony nem fog velem elpusztulni! A stressztől, idegességtől, bosszúságtól, haragtól elsavasodott szervezetben, visszaáll az ősi létformára, az erjedésre, közben annyira szaporodik, hogy nem kap elég ellátást, oxigént, de ez sem zavarja, mert nincs rá szüksége, újabbnál újabb támaszpontokat (metasztázisokat) épít ki, de annyira buta, nem gondol arra, ha a gazdatestet elpusztítja, akkor ő is meghal! A szervezet nem öli meg, mert a sajátja, ismeri!
A ráksejt felfedezte a halhatatlanságot! Mindezek után egyszerűnek tűnik a megoldás: csak le kell állítani az eszméletlen szaporodást, csak újra kell programozni az ő sejthalálukat, csak lúgosítani kell, csak oxigenizálni kell. Csak lelkileg helyre kell tenni a dolgokat… csak szeretni kell magadat… csak újra örülni kell az életnek… csak újra célt kell találni, amit érdemes megvalósítani…csak meg kell bocsátani magadnak és mindenki másnak …az ellenségednek…Csak…csak…csak…csak…..!!!! CSAK! CSAK!!!
Mindez olyan egyszerűen hangzik, mégis mennyire nehéz! Mégsem olyan könnyű ezt megvalósítani, 5 hónapja harcolok vele…
Mindent megváltoztattam! Leszoktam a gyógyszerekről… eszméletlen mennyiségű vitamint, ásványi anyagot eszem a hús- és tejmentes étrend mellé… nem használok alumínium tartalmú dezodort…natúr tusfürdőkkel fürdöm. Használtam a világ minden tájáról valamit: a Fülöp szigetekről: enzimet, kínai gyógyfüveket, magyar gyógy készítményeket, vitaminokat, amerikai vitaminokat, indiai talizmánt, gyógyfüvet, mexikói vitamint, és még sorolhatnám tovább a végtelenségig, hogy mi mindent bevetettem! Gyógyszertári testápolókat szereztem be… agykontroll… meditációk…. Reiki mesterré váltam…a családom hozzáállásán változtattam …minden irodalmat elolvastam, beszereztem , amit csak el tudtam érni… mindenkinek a segítségét elfogadtam….egy hatalmas mappa gyűlt össze az újságcikkekből….megírtam az összes tapasztalatomat ebben a könyvben… mégis megyek műtétre?
Pedig eljutottam már a csúcsig, elfogadtam, ez én vagyok, megtettem, nem tudok rajta változtatni, így volt megírva, de az ÉN ÉLETEM, MEGBOCSÁTOM MAGAMNAK! Most akkor meggyógyulok, másképpen folytatom. Megbocsátom a butaságaimat!
Innen folytatom, ha hazajöttem a kórházból, majd azt is leírom, milyen érzések voltak… Viszek magammal füzetet, tollat. Remélem, tudok majd írni a jobb kezemmel…
Találtam most még egy gyanús fájó kis beszűrődést a jobb mell középső alsó részén is, eddig nem törődtem vele, de ez is ott van egy ideje… remélem, az nem rákos! Mi lehet az? Ott voltam az orvosoknál, nem mondtam el… most félek! Ha rájönnek, hogy az is rákos, az egészet levágják? Most még jobban félek! Mi lesz velem, mi van, ha az is rákos?
Ma egész nap nagyon lehangolt voltam, sokat sírtam, másokat is megsirattattam. Rájöttem, hogy nem harmonizáltam a házat, ez rám is hat! Amikor megtettem, mindjárt jobb kedvre derültem. Állati! Ezek szerint a reiki nélkül ki sem bírnám? Illetve csakis nagyon nehezen. Mindig ilyen morózus lenne a hangulatom?
Akkor a reiki nélkül nem is számíthatnék valódi gyógyulásra?
Kisági kölcsönadta a hét felálló orrú elefántból készült sárgaréz karkötőjét, hogy vigyázzon rám.
Október 13.
Átmentünk anyukámhoz, öcsém elhozta nekem a barátnőm által megszerzett könyvet. Azt gondolta, hétfőig még megtalálhatom a megoldást a problémámra, addig el tudom tüntetni a rákot!
Ma fáj a fejem, a szívem is sajog, nem tudom elfogadni azt, ami rám vár. Azt hiszem, pedig sikerült végre megbocsátani magamnak az eddig elkövetett butaságokat. Ez vagyok én, nem tudok más lenni! A bőrömből nem tudok kibújni… tényleg iszonyúan szeretném hétfőn, Október 15. –én megérni azt, hogy nem látható már semmi ott! Micsoda gyönyörű, csodálatos érzés lenne! Az örömtől bömbölve, remegve jönnék haza! Diadalmasan, győztesen! Egy igazi gyógyító gyógyítsa meg magát is! Minthogy én sem hinnék egy gyógyítónak sem, aki beteg és nem gyógyítja meg magát! Mutasson példát!
Több kutatási eredmény arra mutat, én is beleestem abba, nem tartottam méltónak magamat arra, hogy igazán szeressenek! Hiszen magam is elcsodálkozom sokszor, már ezelőtt is leírtam, mit szeretnek rajtam a gyerekek, a macskák, a kollégák… mit? Tényleg, mit? Miért segítenek most?
Már tudom, mindenki szeretetre méltó és vágyik rá, e nélkül nem lehet élni! Nekem is jogom van a szeretetre, nekem is tudni kell szeretni önmagam…
Megint találtam érdekességet a betegségről: a betegség a lélek segélykiáltása, megelőzésének egyetlen formája lelki egyensúlyunk megtartása. Tüneteink megjelenésekor fizikai eszközökkel próbáljuk meg útját állni.
Október 14.
Holnap megyek be a kórházba, most nyugodtnak tűnök, bár harmonizálva vagyok! Hajnal 3 kor volt azért forgolódás az ágyban! Eddig nem jutott eszembe az egyik reiki szimbólum, melyet pszichoszomatikus betegségeknél lehet alkalmazni a szervre! Este ezért azzal aludtam el! Az utolsó percig küzdeni fogok, hátha elmúlik egy csapásra, és holnap este hazajöhetek!
Szegény édesanyámnak már olyan karikásak a szemei, már csak miatta is, muszáj elmennem a műtétre, ha még mindig ott lesz! Mekkora csoda lenne, ha már nem lenne ott! Százszor – ezerszer elképzeltem, ahogy az orvosok összerohannak, csak csodálkoznak, hová tűnt? Szeretném ezt nagyon – nagyon elérni! Elképeszteni mindenkit, bebizonyítani, hogy el lehet tűntetni, ha rájössz a problémád okára!
Ez az „A” terv, sajnos már befutó vagyok , versenyt futok az idővel!
„B” terv, ha mégis ott van, akkor harmonizálni a műtőt, az altatószert, a tünet eltüntetése után eszméletlen sebességgel, a Reikivel meggyógyulni, felépülni, soha többé nem gondolni butaságokat, megteremteni a csodálatos békét, szeretetet, harmóniát…
Olvastam az egyik könyvet is, azt írja, hogy a nőben, ha nem dagad a szeretet a családja iránt, akkor daganat formájában fog valami duzzadni benne! El kell fogadni a hagyományos női szerepet, miszerint az asszony dolga a családi tűzhely melegen tartása, a béke, az igazi otthon megteremtése. Egye fene, belemegyek, ha ezt rótta ki rám a sors, mostantól megteremtem a családi békét, duzzad a mellem a szeretettől, szerencsére tudom, hogy nem vagyunk bűnösök, ez volt a sorsunk! A kórházból új emberként fogok hazatérni.
Megtanultam a betegséget barátként kezelni, azt hiszem így az 5. hónap vége felé sikerült elfogadnom, hogy mit akart üzenni nekem, miért kiáltott segítségért a lelkem! Azt hiszem, már most sem vagyok ugyanaz az ember, aki az elején elkezdte írni ezt a könyvet! Megváltozott minden bennem és körülöttem.
Elvégeztem a Reiki I. – II. – III. tanfolyamot, újabbnál újabb kutatásokat végeztem, rengeteget tanultam, olvastam, fejlődtem. Úgyis mindig érdekelt, hogy mi is a rák tulajdonképpen. Tudtam, hogy mindenkiben naponta termelődnek ráksejtek, csak azt nem tudtam, hogyan lehetséges, hogy egyszer csak korlátlanul kezdenek burjánzani, ész nélkül!
Még van egy jó hírem! A reikivel a vérvételi kék véraláfutásom mára, azaz 6 nap múlva szinte teljesen elmúlt! (mellesleg még Phenylbutazonnal is 2 hét a gyógyulási ideje! )