17. Élettusa - Újabb lelet

2013.07.19 12:21

AZ ÚJABB LELET

 

 

Október1.

Bementem a leletért: Nagyon rendesek voltak velem. A nővérke behívott, leültetett, az orvos szemben ült, a nővér pedig csendben kiment. Már ekkor tudtam, hogy mi az eredmény, meg sejtettem is legbelül…

Ez is C5 pozitív! Most holnap megyek megint a bizottság elé, ők elküldenek mellkas rtg. – re, csontscan – re, egész testes CT – re, hogy kiderítsék, van – e máshol is áttét. – tudtam meg az orvostól.

- Ha nem lett volna áttétes, elég lenne csak a csomót, és környékét kivenni, de így ki kell pucolni az egész hónaljat. – mondta az orvos.

- Pedig mindent elkövettem, hogy ne legyen ott!  - feleltem elcsukló hangon, a szám sírásra görbült.

- Akkor engedje, hogy most mi is mindent elkövessünk! – mondta.

- Na, most még az érdekel, hogy megmaradok – e? – kérdeztem felállva, kezemben a megsemmisítő eredménnyel.

- Persze, hogy megmarad, ez már jól gyógyítható! – próbált vigasztalni az orvos.

 

Úgy látom, nem jó tanácsot adtam másoknak, amikor azt mondtam, mindent tegyenek meg saját magukért, akarjanak meggyógyulni, ne hagyják, hogy mások döntsenek a sorsukról!

Vajon ilyenkor objektív a lelet? Mármint úgy, hogy az előző, a primer daganat C5 volt, mondjuk, az áttét pedig csak C2, akkor a leleten mi lesz? Akkor is C5 lesz? Vagy egyébként tényleg C5? Miért nem hiszek az objektivitásban? Még mindig kételkedem!

Már megint összeomlottam lelkileg, minden eddigi hiábavaló volt? Hiába próbálkozom a gyógyulással?

Selly hívott azonnal, megint elmondta a vigasztaló szavait. Azt mondta túlságosan, pörgök, le kellene nyugodnom, jobban figyelni magamra. Akarni kell a gyógyulást, akkor sikerülni fog! Gondoljak azokra, akiknek még a kislábujjukban is volt, mégis meggyógyultak.

Milyen könnyű ezt tanácsolni másnak? Én is ezt mondanám neki! Magamon azonban nehéz változtatni!

Az ember belekerül a saját csapdájába, nem látja a fától az erdőt!

A reikin azt mondták, egy reggel felébredünk, azt érezzük, hogy megvilágosodtunk, mert tudunk és értünk MINDENT! Tudni szeretném, miért történt ez meg velem! Én is érteni akarok mindent!

 

Október 2.

Reggel 700 – kor már ott voltam megint az Onkológiai Bizottság előtt. Első körben egy műtétet javasoltak, mely során kipucolják az egész hónaljat. A tanár úr kérdezte , vállalom – e a műtétet, azt mondtam igen .Ezért mondta , menjek csütörtökön az emlőambulanciára , addigra keres nekem egy időpontot, és megbeszéljük a szükséges lépéseket. Remélem, ez azt jelenti, hogy ő műt! Ha nem, akkor meg fogom kérni rá! Nem kellett megvárnom a papírt, majd csütörtökön elkérem, mielőtt megyek a rendelésre. Elsőnek behívtak, így pillanatok alatt az utcán találtam magam, elmentem délutánra dolgozni.

Most mondtam meg a nagyobbik öcsémnek is! Felhívott, kérdezték, miben tudnának segíteni, csak szeretetet kértem. 400 – re eljött az ovihoz 5 szál gyönyörű vörös rózsával, hozta nekem a keresztfiamat is 1 szál fehérrel. Bevallom, nekik is csak akkor akartam megmondani, amikor már vége, amikor legyőztem! Nem gondoltam, hogy ez ilyen hosszadalmas, nehéz, küzdelmes, fáradtságos, hiábavaló…

 Sikerült ma átmenni a busszal vonat alatt (híd alatt), végre keresés nélkül találtam 4 levelű lóherét.

Ezt mind JEL - nek tekintem, talán most tévedtem a helyes útra, mégis meg kell műttetnem?

Ma már megint jobban érzem magam, remélem, hiszem a legjobbakat.

Ennyit a HCG tesztről! A citológia már az áttétet is kimutatta, a teszt még mindig negatív! Kinek van igaza? A kórházi szövettannak – vagy a trofoblaszt elméletnek? Pedig C5 pozitív, vagyis a rosszindulatú hámsejtdaganatok közül ez a legagresszívebb, invázív jellegű, akkor miért nem mutatja ki a teszt? A vérképem tökéletes, a közérzetem jobb, mint valaha, akkora energiám van, szinte szétvet, nem bírok magammal, bejárom egész Budapestet gyalog. Nem érzem magam betegnek, nem is nézek ki úgy!

Lehet, hogy az energiát a mostani helyzetemben csakis a VITAMINOKNAK köszönhetem? Meg a Reikinek? Akkor mi a baj? Miért van ez? Mi lett volna, ha nem megyek el orvoshoz? Az én rákom nem trofoblaszt? Ha nem az, akkor mi? Ki tudja a válaszokat? Miért nem mutatott semmit a teszt? Miből van az a daganat? Ha műtét lesz, akkor szeretnék belőle egy darabot, lássam, hogy néz ki! Mi a különbség az egészséges, és a daganatos sejtek között? Hogy lehet, hogy a daganat meglátszik a rtg. – en? Mit tartalmaz? Miért? A leletet vizsgáló orvosok mindig a jól látható mészszemcséket figyelték. Mi köze van a mészszemcséknek a rákhoz?

Lehet, hogy a daganat lokalizálódott, azért negatív a teszt? Lehet, hogy elmúlna? Lehet, hogy mégsem rosszindulatú? Egyáltalán miért rosszindulatú, ki találta ki azt, hogy rosszindulatú? Régen is volt ilyen betegség? Ez csak a mai kor emberének a baja?

 

Október 3.

Mindenki aggódik értem, és miattam, anyukám, öcséim, a barátnőim, kolléganőim. Én ehhez képest egész nyugodt vagyok, még én vigasztalom őket. Nagyon nehéz volt elhinni, hogy ekkora baj van. Mellrákom van? Áttétes mellrák? Ez nem semmi, még ezt is megtapasztalni! Észrevettem, ahogy haladok az időben, szerzek újabbnál újabb tapasztalatokat, úgy változik a véleményem, a hozzáállásom a dolgokhoz. Persze még mindig ott van az, hogy nem akarok műtétet, és altatást sem, de most úgy tűnik nem maradt más választásom. Azt akartam elérni , hogy bemegyek, mondjuk egy, UH – ra, ahol azt mondják  nincs is ott semmi. Ezt 4 hónap alatt nem sikerült elérnem, de még mindig nem adom fel, tovább próbálkozom, hátha mire odaérek, tényleg annyira megijed a daganat, hogy eltűnik!

Az eddigieket úgy fogom fel, hogy felkészítettem magam a műtétre: június 26. óta nem szedek semmilyen gyógyszert, rengeteg vitaminnal, egészséges táplálékkal támogatom a testem öngyógyító erőit, a Reikivel a lelkemet tettem a helyére, az erőt még jobban tudom használni (mivel tudom, hogy én eddig is tudtam valamilyen szinten, de most már mesteri szinten tudom, ez megnyugtat!).

Vajon mennyi időnek kellett volna eltelnie, hogy eltűnjön onnan? Vajon eltűnt volna?

Talán egyszer erre is választ kapok!