A fájdalom fokozatai

2017.11.05 06:28

A fájdalom fokozatai

 

Három éve kezdődött, szerencsére akkor még elviselhetőbb mértékben fájt, nem rögtön így, mint most. Jelenleg már állandósult a 10-es skálán nézve a 9-es erősségű, kibírhatatlan fájdalom, amely néha átcsap akár 15-be is. Hogy lehet ezt kibírni, ezzel együtt élni? Szép alattomban egyre feljebb és feljebb tekerte a fájdalomgombot, de sohasem csökkentette, csak mindig emelte a dózist. Éjjelente kb. 2-ig úgy feszül, majd szétrobban. A hátam is, tele van nyirokkal és egy ponton görcsöl, be akar lyukadni. A jobb mellem tele nyirokkal feszül, hasogat. A mellkasomra nagy nyomás nehezedik, nem kapok levegőt, az ásítás is nehéz, szénné ég a karom – a kenőcsök ellenére – utána alszom egy ideig, kb. 5-ig. Még fekszem, mert olyankor elnyugszik egy kicsit. Aztán megkezdődik a nappali őrület. Elviselhetetlen feszülés, zsibbadás, hasogatás, húzódás, áramütések tömkelege. Ez borzalmas.

10.31. Megnyílt az új magánrendelő, a C-vitamin infúzió központ. Azonnal írtam nekik, hátha bejutok. „Kedves Erzsébet! Köszönjük a bizalmat és, hogy keresett minket! Orvosainkkal konzultáltunk és ez alapján válaszolok.

Elsődlegesen a C vitamin kúra kérdését válaszolnám meg. Magában a C vitamin kúra a tumor ellen hat. Az idegfájdalom megszüntetésére nem alkalmas. A leírtak alapján mi is javasolnánk egy onkológiai vizsgálatot, ami előfeltétele a műtétnek. A műtét után lehet koncentrálni a felépülésre, megakadályozni az áttétek képződését. A legfontosabb ennek a gócpontnak az eltávolítása. És ha van rá lehetőség, akkor csináltassa meg a PET CT és kérje ki egy onko team véleményét. Itt még mindig dönthet, merre megy tovább. Sajnálom, hogy nem tudunk egyszerűbb megoldást kínálni! Ha bármi kérdése van, keressen minket!

Sok kitartást kívánunk!”

11.01. A citológiai leletemen volt egy szó, amit nem értettem, és nem találtam rá választ sehol, mi lehet az. Annak viszont örültem, hogy negatív. Egy ismerősnek sikerült végre kiderítenie. A kiegészítő immuncytokémiai vizsgálat eredménye: „diffúz pan–keratin pozitivitás mellett a vimentin gyakorlatilag negatív, ami a korábbi emlőcarcinoma áttétét valószínűsíti.” Most kiderült, mi az a vimentin: a sok fehérje közül egy: Ivan S. Chernoivanenko és munkatársai kiderítették: „a vimentin burkot alkotva védi a rákos sejtek energiatermelését, sőt a mitokondriumok membránpotenciálját növelve fokozza a sejtek energiaellátottságát, ezáltal lehetővé teszi a nagy energiaigényű motilis fenotípus és a metasztázisok kialakulását. Daganat monitorizálásra is használják. (aktivitás?)” Tehát a vimentin egy burok, amely védi a rákos sejteket, növeli az energiatermelésüket. Ez a felelős a rákos sejtek aktivitásáért. Ez nekem negatív, vagyis a rákos sejtek, amelyeket megtaláltak a kilenc évvel ezelőtti áttétes nyirokcsomóban, pihennek? Ha ez igaz, az valószínűleg a kúrámnak köszönhető. Érdekes, és ezt senki sem veszi figyelembe, csak azt, hogy áttétes sejtek vannak benne. Egy bajtársnő azonban épp ellenkezőleg látta: „Neked akkor most át kellene jutni ezen a vimentin burkolaton, ami védi a rákos sejteket. Én a helyedben elővenném a jó öreg msm-et, és kemény diétába kezdenék. Semmi cukor, semmi finomítatlan szénhidrát, meg ami megszorítás csak lehet, és belekeverném az msm-be a C-vitamint, vagy amit csak akarsz, mert az msm átjut a sejtfalakon és szállítóanyagként is működik. Lehet kapni gyógynövényboltokban, vagy a neten is, 6500.- körül van az ára, ez 10 ml. Próbáld meg! Lehet segítene, de az a fagyasztásos se hamvába hótt!”

11.04. Drága barátnőm Hollandiából küldött egy piros zsinórt, amit a fiam kötött fel a bal csuklómra. Ez arra hivatott, hogy elűzze tőlem a negatív energiákat, valamint kérhetem az angyaloktól, hogy mutassák meg a megoldást. Amint elvégzi a feladatát, magától leesik. Kíváncsi leszek. Igazából mind abban hiszünk, hogy annyira egyszerű a megoldás, hogy észre sem vesszük. Itt van az orrunk előtt, azért nem látjuk. Ez hihető, hiszen ha mind a jó meleg pocsolyában csücsülünk, egészen addig, amíg még elviselhető hőmérsékletű, nem is vesszük észre, csak egy kívülálló csodálkozhat rá, hogy vagyunk rá képesek, miért nem mászunk már ki belőle. Nemcsak én ülök a pocsolyában, hanem akik szeretnek engem, elfogultak velem, és szolidaritásból együtt ülnek velem benne. Kellene már egy olyan kívülálló, aki végre rávilágítana, merre érdemes tovább lépni. Egy jel, egy ötlet, ami kibillent ebből az állapotból. Talán a zsinór és az angyalok segítségével megérkezik e is.

11.07. Ma egy éve mentem el azért a bizonyos ultrahang eredményért, amelyen az szerepelt, hogy megnagyobbodott nyirokcsomók nem láthatók. Igencsak elcsodálkoztam, és keresni kezdtem a magyarázatokat. Nem, a doktornő nem tévedhetett, hiszen elkérte az előző évit, ahol hat db 2-3 cm-es patológiás nyirokcsomóról szólt a leírás és még képek is alátámasztották. Mindezek után képes volt kiadni a kezéből egy olyan véleményt, hogy megnagyobbodott nyirokcsomók nem láthatók? És igen. Pedig akkor mennyire örültem, azt hittem, hatott a terápiám és csaknem egy évvel a borzalmas eredmény után sikeresen visszahúzódtak a patológiásnak titulált nyirokcsomók. Ehhez képest hol tartok most? Pont egy éve nyomom az ágyat, sőt egyre több időt töltök benne, mert már képtelen vagyok állni, megtartani magam, vagy a fejem, stb. Tavaly még nagy elhatározással belevágtam különböző gyógymódokba, teljes odaadással kezdtem el az akupunktúrát. Ám még, ha jó is volt, közben is egyre romlott az állapotom, ezért március végén abbahagytam. Erre nem használt. Mára fuccsba ment minden tervem. Egy évvel ezelőtt is ott lapult az a bizonyos pukli, bár sokkal kisebb volt, mint most. Dehogy gondoltam, hogy egy év múlva ilyen állapotban leszek. Jelenleg egybenőtt a két történet és úgy feszít, még fekve is, majd szétrobbanok. Csak azt nem értem, ha meg kell halnom, miért nem megy egyszerűbben? Lefekszem és másnap nem kelek fel. Kész. De nem, én előtte szétszenvedem magam.

11.08. Megtaláltuk a kriokezelést. Magyarországon nem támogatja a TB, ráadásul csupán a 2-3 cm-es jóindulatú daganatoknál alkalmazzák, de azért megkerestem az orvost és elmondtam az esetem, hátha tehetünk valamit.

„Végigolvasva kálváriáját együtt érzek Önnel és megértem hogy minden lehetséges kezelési alternatívát megpróbál elérni.

A termoabláció, - akár hideget, akár meleget tekintünk - az Ön esetében nem kivitelezhető, mivel a járulékos károsodások mértéke nem állna arányban az élet meghosszabbításának fokával.. tökéletes daganatkezelést az ilyen kiterjedésű elváltozások esetén nem érhetünk el a mi módszereinkkel, biztosan bent maradnának olyan sejtek melyek ismét osztódásnak indulnának.

Javaslom a leírt támogató, komfortérzetet javító kezelések folytatását, valamint annak vizsgálatát, hogy idegblokádot el lehetne-e végezni a fájdalmak csökkentésére.”

Ezek az orvosok mind azt hiszik, hamarosan úgyis elpatkolok. hát ezért nem lépnek semerre, pedig mindig úgy véltem, még az utolsó pillanatban is megtesznek mindent, hogy mentsék, ami még menthető, erre engem így magamra hagynak. Ezt nem gondoltam volna! Azt hiszem, elég bizonyítékot gyűjtöttem, hogy most már végre mindenki belássa, ha vár is rám gyógyulás még ebben a fizikai testben, azt nem az orvosoktól várhatom. Sőt, nem is ilyen-olyan guruktól, egyedül önmagamtól és az égiek kegyelmétől.